A megye középső részét a Bakony hegység foglalja el, déli részén a Balaton-part és a Balaton-felvidék, majd a Keszthelyi-hegység található, közte a mediterrán éghajlati jellemzőkkel is bíró Tapolcai- és Káli-medencével. A megye északi részére mélyen benyúlik a Kisalföld síksága. A megye legmagasabb pontja az Északi-Bakonyban található Kőris-hegy (709 m.)

A megye területe az idők folyamán többször is változott. A megyerendszer kialakulásakor hozzá tartozott Siófok és Tolna megye egy része is, viszont nem képezte részét a Balaton-part Káptalanfüredtől nyugatra eső része. Legnagyobb kiterjedését az 1970-es években érte el, amikor Keszthely is hozzá tartozott, ami mára (újra) Zala megye területére került. 1992 óta több hullámban váltak ki települések a megye északi és (gazdaságilag fejletlenebb) északnyugati részén, hogy csatlakozzanak Győr-Moson-Sopron megye területéhez.

Ezek a települések:

Veszprém megye területe 4493 négyzetkilométer, lakóinak száma közel 370 ezer fő. A 217 település közül jelenleg 14 városi ranggal bír, a megyeszékhely Veszprém. A települések egy része „apró falu”-ként számon tartott, mintegy 30 község lélekszáma nem éri el a kétszázat. A megye területének nagyobb részét a vadregényes Bakony-hegység foglalja el, északon a Kisalföld termékeny síkságának széle határolja, délről a Balaton északi partja, nyugati részén pedig a Balaton-felvidék és a Keszthelyi-hegység ölelésében a Tapolcai-medence.

A megye egyik sajátossága, hogy jelentős német nemzetiségű népcsoportok élnek itt, elsősorban a bakonyi településeken, de a szlovákok is megtalálhatók.
A nemzetiségi megoszlásnak történelmi okai vannak. A török dúlás után a XVIII. században betelepítéssel jöttek ide a németek és a szlovákok, akik kultúrájuk, szokásaik mellett új kézműipari ágakat is magukkal hoztak.
A megye nemzetiségi térképe másodszor 1945. után változott meg lényegesen, amikor a magát németajkúnak valló lakosság harmadát kitelepítették, helyettük főként a felvidékről hozva népességet.

A megye gazdasági életében kiemelkedő szerepe van az iparnak, amely változatos képet mutat: az élelmiszeripartól a gépiparon át a vegyiparig szinte valamennyi ágazat képviselteti magát. Az ásványkincsek gazdagsága révén több ágazat is az ország legnagyobb alapanyag szolgáltatója: bauxit, lignit, barnaszén, mangánérc, bazalt, tufa, márga, dolomit.

A mezőgazdaság számára a talajviszonyok a megye nagy részén kedvezőtlenek, szőlő és borkultúrája azonban – történelmi borvidékei révén – igen jelentős, míg élelmiszeriparában a hús és tejágazat szerepe kiemelkedő.
Veszprém megye exportjának legjellemzőbb ágazata a feldolgozóipar, ezen belül a vegyipar, a kohászat és a fémfeldolgozás, valamint a gépipar. A megye tradicionális exportcikkei a nemzetközi hírű herendi porcelán, az ajkai ólomkristály, a pápai sonka, az alumíniumipari termékek, műtrágyák és növényvédő-szerek, autóvillamossági cikkek, mezőgazdasági gépek, bútoripari, erdészeti termékek, építőanyagok, háztartási villamossági gépek.

A „láthatatlan export”, az idegenforgalom elsősorban a Balatonnak köszönhetően igen élénk, ez a térség Budapest után az ország leglátogatottabb vidéke. A tó vízminősége kifogástalan, így Közép-Európa legnagyobb tava a családi üdülés paradicsomává válhat. A kereskedelmi szálláshelyek közel 450 ezer vendéget fogadnak évente.
A turizmus szempontjából is fontos tényező a kereskedelmi infrastruktúra színvonala, melyet befolyásol az a tény, hogy a helyi lakosság és a nemzetközi idegenforgalom eltérő szerkezetű hálózatot igényel. Ebben az ágazatban van legnagyobb arányban jelen a magántőke. Az üzletek kétharmada, a vendéglátóhelyek egynegyede egyéni vállalkozás keretében működik.

A befektetni szándékozó külföldiek számára a megye adottságai – az előnyös földrajzi elhelyezkedés, a jól képzett, kvalifikált munkaerő, a hazai viszonylatban fejlett infrastruktúra, a helyi adókedvezmények, a munkahelyteremtő és foglalkoztatás-bővítő támogatások, a beruházás-fejlesztő preferenciák – kedvező lehetőségeket biztosítanak. A külföldi cégalapítók között a multinacionális világcégek mellett a kisvállalkozások is megtalálhatók.

A munkanélküliségi ráta az országos átlagnál alacsonyabb, nagy mértékben befolyásolja a Balaton-parti szezonális foglalkoztatás.

/Forrás: wikipedia.org,valamint vpmegye.hu/